Azonosító szám: SzPk-00243-19-03 5 03 3
Érvényesség kezdete: 2019-03-14
1. a)   A SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNY MEGNEVEZÉSE
Sportrehabilitációs tréner
  b)   SZAKMAI VÉGZETTSÉG MEGNEVEZÉSE
Sportrehabilitációs tréner
2. A SZAKMAI VÉGZETTSÉGGEL MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁKKAL
egy adott tevékenység, munkaterületi feladat magasabb szinten gyakorolható
3. A SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNY MODULRENDSZERŰ
Igen
4. AZ OKJ-BAN SZEREPLŐ AZON SZAKMACSOPORT, AMELYBE A PROGRAMKÖVETELMÉNY BESOROLHATÓ
3. Oktatás
5. AZ EKKR-HEZ KAPCSOLÓDÓ MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER SZERINTI SZINTJÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA ÉS BESOROLÁSÁRA VONATKOZÓ MEGJELÖLÉSE
5. szint
6. A SZAKMAI VÉGZETTSÉG JELLEGÉTŐL FÜGGŐEN A KÉPZÉS MEGKEZDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEMENETI FELTÉTELEK
Iskolai előképzettség
érettségi végzettség
Szakmai előképzettség
a javaslatban szereplő, OKJ szerinti szakmacsoportba tartozó szakképesítés(ek), éspedig Személyi edző 55 813 01, Csoportos fitness instruktor 51 813 02, Fitness instruktor 51 813 03, Aqua tréner: 51 813 01, Sportedző (a sportág megjelölésével) 54 813 02, Fitness-wellness instruktor 54 813 01
Egészségügyi alkalmassági követelmények
nem szükséges
Előírt gyakorlati idő
nem szükséges
Egyéb feltételek
szükséges, éspedig: A képzés végezhető 54 726 04 OKJ gyógymasszőr, vagy Alternatív mozgás- és masszázsterapeuta végzettség birtokában is, ezekben az esetekben 2 év igazolt, sportegyesületben szerzett szakmai gyakorlat szükséges.
7. A SZAKMAI VÉGZETTSÉGGEL ELLÁTHATÓ LEGJELLEMZŐBB TEVÉKENYSÉG, VAGY MUNKATERÜLET RÖVID LEÍRÁSA
A mozgásszervi betegséggel küzdő ember vagy sérült sportoló (legyen akár hobbi-, akár élsportoló) szakszerű rehabilitációja a bizonyítékokon alapuló medicina (EBM) eredményeire, illetve a tapasztalaton alapuló bizonyítékokra épülő összetett folyamat, amely magába foglalja a komplex mozgásszervi és sport állapotfelmérést, a hétköznapi és a sport ártalmak megelőzését, a sérülések ellátását, a hatékony prevenciós és rehabilitációs program megtervezését és levezetését illetve az életmóddal kapcsolatos tanácsadást. A Sportrehabilitációs tréner szerepe az, hogy – adott esetben együttműködve a kezelőorvossal vagy gyógytornásszal – a sportprevenció és -rehabilitáció folyamatát megtervezze, irányítsa és végigkísérje, azaz visszavezesse a sérült sportolót vagy hétköznapi embert a mindennapi életbe és/vagy az edzésfolyamatba.
8. A SZAKMAI VÉGZETTSÉGGEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖR MEGNEVEZÉSE ÉS BESOROLÁSA
FEOR főcsoport megnevezése: FEOR száma: Foglalkozás megnevezése: A szakmai végzettséggel legjellemzőbben ellátható tevékenység, munkaterület:
3. Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 3722 Fitnesz- és rekreációs programok irányítója Sportrehabilitációs tréner
9. A SZAKMAI VÉGZETTSÉG MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÉPZÉS KÉPZÉSI FORMÁTÓL FÜGGŐ MINIMÁLIS ÉS MAXIMÁLIS ÖSSZÓRASZÁMA, ÉS AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI IDŐ ARÁNYA
A képzés "egyéni felkészítés" képzési formában megvalósítható?


Egyéni felkészítés Minimum Maximum
A képzés összóraszáma
Elméleti képzés idő aránya (%)
Gyakorlati képzés idő aránya (%)
A képzés "csoportos képzés" képzési formában megvalósítható?


Csoportos képzés Minimum Maximum
A képzés összóraszáma
Elméleti képzés idő aránya (%)
Gyakorlati képzés idő aránya (%)
A képzés "távoktatás" képzési formában megvalósítható?


Távoktatás Minimum Maximum
A képzés összóraszáma
Elméleti képzés idő aránya (%)
Gyakorlati képzés idő aránya (%)
10. A TERVEZETT KÉPZÉS MUNKAERŐ-PIACI RELEVANCIÁJA
A krónikus betegség vagy sportsérülés olyan ördögi kör, amelyből roppant nehéz kitörni, ezek jelentős részének kialakulásához ugyanis életmód eredetű problémák, a helytelen sportterhelések, az állandósult mozgásszegény lét, az ülőmunka, a hibás testtartás és a rossz mozgásminták vezetnek. Legyen szó akár hivatásos sportolóról, akár a mozgásszervi problémákra a sportolásban gyógyírt kereső átlagemberről, a sportedzés gyakran még tovább súlyosbítja a problémákat, hisz az általános hazai gyakorlat egyelőre távol áll az ideálistól, azaz az egészségközpontú, preventív szemléletű tréning tervezéstől. A sportprevenciós és rehabilitációs tevékenységet jelenleg is a sport- és egészségügyi szakemberek (sportedzők, személyi edzők, erőnléti edzők, testnevelők, gyógytornászok és mozgásterapeuták stb.) végzik, ugyanakkor alapképzésük (rendelkezzenek akár OKJ-s, akár főiskolai vagy egyetemi végzettséggel) során nem, vagy csak érintőlegesen foglalkoznak a sporttevékenység általi rehabilitációval. Sportprevenciós és rehabilitációs témájú minősített szakmai továbbképzés – a nemzetközi gyakorlattal ellentétben - sajnos jelenleg nem létezik Magyarországon, így a szakemberek jobb híján különféle egy-két napos képzésekkel igyekeznek megszerezni a hiányzó tudást. Ezek a képzések azonban sem időtartamukban, sem komplexitásukban nem elégségesek ahhoz, hogy minőségi szaktudást biztosítsanak a résztvevők számára. Célunk az, hogy segítsünk kitölteni azt az űrt, amely az óriási kereslet (kórházak, szakrendelők, sportcentrumok) és a minőségi szakember kínálat közt fennáll, és az egészségügyi és/vagy sport alapvégzettséggel rendelkező szakemberek számára olyan továbbképzést biztosítsunk, ahol átfogó és mély tudást szerezhetnek a sportprevencióról, és képessé válnak arra, hogy - saját kompetencia határaikon belül maradva - hatékony edzésprogramot dolgozzanak ki a mozgásszervi betegségek és a sportsérülések megelőzésére és szakszerű kezelésére, legyen szó akár hobbi-, akár élsportolóról.
11. A SZAKMAI VÉGZETTSÉG MEGSZERZÉSÉT IGAZOLÓ DOKUMENTUM KIADÁSÁNAK FELTÉTELEI
1. a képzés felnőttképzési szerződésben megjelölt óraszámának hetven százalékán való részvétel, és
2. a szakmai záró beszámoló sikeres teljesítése