Azonosító szám: SzPk-00229-18-02 4 03 3
Érvényesség kezdete: 2018-11-13
1. a)   A SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNY MEGNEVEZÉSE
Augmentatív és alternatív kommunikációs segítő
  b)   SZAKMAI VÉGZETTSÉG MEGNEVEZÉSE
Augmentatív és alternatív kommunikációs segítő
2. A SZAKMAI VÉGZETTSÉGGEL MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁKKAL
új, önálló tevékenység, munkaterületi feladat végezhető el
3. A SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNY MODULRENDSZERŰ
Igen
4. AZ OKJ-BAN SZEREPLŐ AZON SZAKMACSOPORT, AMELYBE A PROGRAMKÖVETELMÉNY BESOROLHATÓ
2. Szociális szolgáltatások
5. AZ EKKR-HEZ KAPCSOLÓDÓ MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER SZERINTI SZINTJÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA ÉS BESOROLÁSÁRA VONATKOZÓ MEGJELÖLÉSE
4. szint
6. A SZAKMAI VÉGZETTSÉG JELLEGÉTŐL FÜGGŐEN A KÉPZÉS MEGKEZDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BEMENETI FELTÉTELEK
Iskolai előképzettség
érettségi végzettség
Szakmai előképzettség
szakmai előképzettséghez nem kötött
Egészségügyi alkalmassági követelmények
nem szükséges
Előírt gyakorlati idő
szükséges, éspedig: min. 3 év augmentatív és alternatív kommunikációs szükségletű személyekkel végzett, közvetlen ellátásukat érintő munkatapasztalat, vagy min. 2 éves aktív jelnyelvi tolmács tapasztalat.
Egyéb feltételek
szükséges, éspedig: Jelentkező/résztvevő motivációja augmentatív és alternatív kommunikációs segítőként való feladat ellátásra.
7. A SZAKMAI VÉGZETTSÉGGEL ELLÁTHATÓ LEGJELLEMZŐBB TEVÉKENYSÉG, VAGY MUNKATERÜLET RÖVID LEÍRÁSA
Az augmentatív és alternatív kommunikációs segítő, mint hivatalosan elismert foglalkozás Magyarországon ma még nem létezik. Az augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK) (beszédet helyettesítő és/vagy kiegészítő kommunikáció) segítő olyan szakember, aki a mindennapi gyakorlati tevékenysége során segíti áthidalni az AAK-használók kommunikációs akadályait azokban a változatos élethelyzetekben, amelyek az AAK-t nem ismerő környezetekben adódnak. Az augmentatív és alternatív kommunikációs segítő hozzájárul ahhoz, hogy a kommunikációs képességeiben akadályozott személy teljes értékűen és aktívan részt vegyen a szabadidős tevékenységekben, egyéni tanulási helyzetekben, vagy különböző ügyintézések lebonyolításában. Az augmentatív és alternatív kommunikációs segítők széles körű ismerettel rendelkeznek az AAK-használó populációról, képesek az általuk használt segédeszközöket és módszereket adekvát módon, a kommunikációs helyzethez és az egyéni igényekhez igazodva használni. Az augmentatív és alternatív kommunikációs segítők nem végeznek fejlesztő tevékenységet. Feladatuk, megismerni és alkalmazni a kliens által használt speciális (augmentatív és alternatív) kommunikációs eszközöket, valamint az üzenetközvetítési módokat.Ismeri és alkalmazza az alapvető személyi segítési technikákat, melyek a kommunikációs akadálymentesítés folyamata során felmerülhetnek.
8. A SZAKMAI VÉGZETTSÉGGEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖR MEGNEVEZÉSE ÉS BESOROLÁSA
FEOR főcsoport megnevezése: FEOR száma: Foglalkozás megnevezése: A szakmai végzettséggel legjellemzőbben ellátható tevékenység, munkaterület:
3. Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 3514 Jelnyelvi tolmács Augmentatív és alternatív kommunikációs segítő
9. A SZAKMAI VÉGZETTSÉG MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÉPZÉS KÉPZÉSI FORMÁTÓL FÜGGŐ MINIMÁLIS ÉS MAXIMÁLIS ÖSSZÓRASZÁMA, ÉS AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI IDŐ ARÁNYA
A képzés "egyéni felkészítés" képzési formában megvalósítható?


Egyéni felkészítés Minimum Maximum
A képzés összóraszáma
Elméleti képzés idő aránya (%)
Gyakorlati képzés idő aránya (%)
A képzés "csoportos képzés" képzési formában megvalósítható?


Csoportos képzés Minimum Maximum
A képzés összóraszáma
Elméleti képzés idő aránya (%)
Gyakorlati képzés idő aránya (%)
A képzés "távoktatás" képzési formában megvalósítható?


Távoktatás Minimum Maximum
A képzés összóraszáma
Elméleti képzés idő aránya (%)
Gyakorlati képzés idő aránya (%)
10. A TERVEZETT KÉPZÉS MUNKAERŐ-PIACI RELEVANCIÁJA
Az ENSZ a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv 21. cikkében a részes államok vállalták, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon, az általuk megválasztott kommunikációs formán keresztül gyakorolhassák a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának jogát. A „1653/2015. (IX. 14.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2015–2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéről” megfogalmazza azt az elvárást, hogy ,, Kiemelt projekt keretében ki kell dolgozni és modellezni kell a kommunikációjukban súlyosan akadályozott személyek társadalmi integrációját biztosító minőségi komplex kommunikációs szolgáltatások rendszerét.” Fentiek megvalósulásához elengedhetetlen az, hogy rendelkezésre álljanak az augmentatív és alternatív kommunikációt (AAK) (olyan speciális kommunikációs eszközök és módok, melyek a hangzó beszédet kiegészítik és/vagy helyettesítik) használó személyek számára is olyan képzett szakemberek, akik tisztában vannak és a gyakorlatban alkalmazzák is az AAK-használó személyek kommunikációs akadálymentesítésének módszereit. Az AAK segítők támogatásával a mindennapos élethelyzetekben, vagy különböző szolgáltatások igénybevételében akadálymentesen tudnak kommunikálni a kommunikációjukban akadályozott személyek, a protetikus környezet kialakításának köszönhetően. Az AAK segítő szolgáltatás országos lefedettsége csak abban az esetben tud megvalósulni, ha a hálózatosodás kialakul és megfelelő számú segítő tudja biztosítani ezt a szolgáltatást a kommunikációjukban akadályozott személyeknek.
11. A SZAKMAI VÉGZETTSÉG MEGSZERZÉSÉT IGAZOLÓ DOKUMENTUM KIADÁSÁNAK FELTÉTELEI
1. a képzés felnőttképzési szerződésben megjelölt óraszámának hetven százalékán való részvétel, és
2. a szakmai záró beszámoló sikeres teljesítése